KERKYRA - KORFU
....KORFU 2006....


2006.09.06. Szerda

   Elérkeztünk hát az utolsó naphoz. Két hét után már elviselhetőbb a hazaindulás. Vajon mi lehet otthon ? Betörtek-e a lakásba ? Leáztatott esetleg a felső szomszéd ? Persze ennél vidámabb dolgok is érdekeltek, mint például sikerültek-e a fotók ? Mindenesetre délelőtt még összepakoltuk a maradék cuccunkat és egy óráig még ráértünk fürödni a medencében. Visszavittem az autót a kölcsönzöbe, de visszafele már nem volt olyan kellemes az út jármű nélkül. Sőt kifejezetten hosszúnak és fárasztónak tűnt.

   Korfun az utak mentén több helyen találkozni kis kegyhelyekkel. Legalábbis mi sokáig azt hittük, hogy ezek kegyhelyek. Később megtudtuk, hogy ezek nem azok, hanem inkább emlékhelyek. Azok építették, akiknek a hozzátartozójuk halt meg az út mentén. Legalábbis én így hallottam.
Messonghiban is van egy kút, jóval túl a Messonghi-Moraitika határán lévő kereszteződéstől. Erről is készült egy fotó. Ennek a vizét nem próbáltuk ki, de szerintem ez is iható, akárcsak a Sissy kastély fölötti faluban lévő közkút vize.



   Nem tettem említést még a Coop üzletről és annak fantasztikusan barátságos személyzetéről. Ezt a boltot mindenkinek szoktam ajánlani ! Nagy élmény. A főnök - aki a képen is látható - szereti kínálgatni a boltban kapható feta sajtot, felvágottat, süteményt. Őt mi csak "kis ember"-nek szoktuk hívni egymás között. Akárhányszor bementünk venni valamit, mindíg elhívott egy-egy kóstolóra. "Ále" mondta, miközben vagy egy sajtdarabot nyújtott oda a kés hegyén, vagy szalámi szeletelés közben kínált egy szeletet. Volt olyan is, hogy a pénztárnál amikor fizettünk, a gyereknek a kezébe nyomott egy brióst. Ezért én mindig szerettem bejárni hozzá, mert élémny volt érezni ezt a fantasztikus eladó-vásárló viszonyt. És valahogy mindíg finom dolgokat vettünk ott. Nála kértem tanácsot az első mélyhűtött halvásárlásnál is.
Az egyik szomszédunk mesélte, hogy egyszer ők is bementek ebbe a boltba és furcsálva vették észre, hogy itt minden dobozban (göngyölegben) van. Amíg ezt nem mondták, én észre sem vettem. A fényképeket visszanézve valóban észrevehető ez, meg az is hogy kissé rumlis a bolt, de nekem ez semmit nem csökkent a hely értékén. Mert nem az áru az ami igazán meghatároz egy jó boltot, hanem az árusok. És ők ebben nagyon jók !

   Aztán értünk jött az idegenvezető hölgy. Mindvégig kedves és segítőkész volt, nekünk nem volt rá panaaszunk. Miközben bepakoltuk a bőröndöket az autóba (azzal vitték le a bőröndöket a buszig), nekitámadt az egyik vendég. Nem fizikailag, csak verbálisan. Üvöltve közölte, hogy nincs megelégedve a szolgáltatással, mert őt nem tájékoztatták a szoba elhagyásának rendjéről és micsoda dolog, hogy reggel 9-kor már ki kellett pakolni és egyébként is és így meg úgy és és és.... Szóval teljesen beindult. Tök sajnáltam az idegenvezetőt, aki pedig tényleg tájékoztatott mindenkit az időpontról. Viszont ezt a csajt -akit már jó rég baszhattak meg - a két hét alatt egyszer sem láttam. Mondtam is később az idegenvezetőnek, hogy együttérzek vele. Azt válaszolta erre, hogy ez semmiség, hiszen minden héten van egy üvöltözős eset. És szerintem ez nem felétlen a rossz ügyintézést mutatja, inkább az emberek problémamegoldó képtelenségét.
Erről jut eszembe, az egyik szomszédunk mesélte, hogy ők nem is a Nikiforos apartmanba jöttek, csak ide áthelyezték őket. Ennek az volt az oka, hogy a Romantika apartman bizonyos szobáiban bogarak és csúszómászók (!) voltak. Persze csak éjszaka. És ezek a dögök szerettek az embereken is mászkálni. Ezért kérték és kaptak más elhelyezést !!! Ordítás és fenyegetés nélkül. Állítólag azért vannak ilyen állapotok ott (figyelem, nem minden szobát érintett ez a dolog !), mert az átépítés után bizonyos szobák nem szellőznek eléggé jól. A csótány is szereti a meleg párás helyeket. Nem nehéz elképzelni, hogy más kedves, aranyos és szép előlény is így van ezzel.

Végezetül itt egy kép a Halász autója és a macskák címmel :


Vissza a fő oldalra

Szabó Mihály (c) 2006-2007