KERKYRA - KORFU
....KORFU 2005....

LGKR-RWY35-APPROACH (Korfu nemzetközi reptér megközelítése a déli irányból)

A korfui nemzetközi repülőtér a világon a legegzotikusabb repterek közé tartozik. Nemcsak rövidségével járul hozzá ehhez, hanem elhelyezkedésével is. A kifutópálya egyik végénél - természetesen már a pálya után - egy főút megy keresztbe, ahol a közúti forgalmat lezárják mindaddig, amig egy repülő fel vagy leszáll, a másik vége pedig a tengerbe lóg. Aki Korfura érkezik repülővel, leszálláskor úgy érzi, mintha a házak közé szállna be. Egyszóval a város közepén van a reptér. Egy Malév pilóta mesélte egyszer, hogy Korfu az egyik legnehezebb európai reptér leszállás szempontjából. A kifutópályához nincs telepítve például ILS rendszer sem. (Az ILS rendszer - műszeres leszállást biztosító rendszer - földi részét képezik a kifutópályához telepített rádió irányadók, amelyek kijelölik a repülő számára a helyes siklópályát és a pálya iránytengelyét. Repülőbe épített vevőberendezéssel lehetséges rossz időben is a leszállás, mivel a rádió sugárnyaláb kijelöli a gép számára a siklópályát, amit követnie kell.)

Ha északi irányból közelítik meg a repteret (17 -es pálya; 17 mögé egy nullát írva 170, ami 170°, nagyjából déli irány), akkor a Pantokrator hegycsúcs miatt egy törést kell a siklópályába iktatni, mivel a Pantokrator pontosan a siklópályában van. Ezt könnyen ellenőrizni lehet, ha a hegycsúcsról lenézve Korfu irányába megnézzük a kifutópályát. Azt fogjuk látni, hogy a pálya pontosan irányban van és még a siklószög is pont jó. Ezt a pálya melletti ún. PAPI fények segítségével lehet ellenőrizni. (PAPI fények: precíziós leszállást segítő fénytechnika, 4 egymás mellett elhelyezett irányfényből áll, amit ha megfelelő szögből nézünk, akkor 2 fehér és két vörös fényforrást látunk. Ha alatta vagyunk a siklópályának, akkor 3 vagy 4 vörös fényt és 1 vagy 0 fehéret, ha fölötte, akkor pedig 3 vagy 4 fehéret és 1 vagy 0 vöröset. Ez úgy lehetséges, hogy minden lámpa különböző irányban különböző fényt sugároz.) Ez a megközelítés ritkább az uralkodó szélirány miatt.

Jóval gyakrabban - szinte mindig - szállnak le a gépek a 35-ös pályára. (Korfun egy kifutó van, látható tehát hogy a 17-es és a 35-ös pálya tulajdonképpen egy, csak a haladási irány más.) A déli megközelítés is tartogat érdekességeket, mivel ott nagyon közel vannak a kifutóhoz házak és domboldalak, továbbá tenger felől érkezik a gép, ami zavaró légáramlatokat kelthet. Utas szempontjából talán a déli megközelítés az érdekesebb, a földetérés előtt gyakorlatilag úgy érezzük, hogy beszállunk a házak közé. :-) A földetérés után drasztikus fékezés következik, amit a gép a futómű fékek, az interceptor lapok és a tolóerő fordítók által ér el. Ilyenkor az öv jótékonyan fogja az embert, miközben a kamerája majd' kiesik a kezéből. :-) Lelassulás után a leguruló útra fordul a repülőgép és beáll a számára kijelölt parkolóhelyre.

A megközelítést rekonstruáltam a gép ablakából készített fotók és videók alapján. Északi irányból érkezve a gép a szigetet nyugatról kerüli és a part vonalában halad [1], majd Glifada előtt egy bal fordulóval Glifada fölött éri el a partot [2] [3]. Innen látható a messziben Paleokastritsa. Felismerhető a jellegzetes öbleiről. Innentől Korfu város irányába repül [4]. Elérve a fővárost [5] láthetjuk a kikötőt és a kép jobb szélén az Új-erődöt. A gép itt egy enyhe jobb fordulóba kezd és máris megpillanthatjuk a Régi-erődöt is [6].A repteret érintve egészen Messonghi vonalát is túlrepülve megfordul az öbölben és déli irányból rááll a siklópályára, majd leszáll.
Lássuk mindezt képeken :

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Szabó Mihály (c) 2005