KERKYRA - KORFU
Az utolsó előtti nap elhatároztuk, hogy felmegyünk a Pantokrátorra. Utána beterveztük Paleokastritsát, mint az aznapi strandolós helyet. Viszonylag tiszta idő volt, amit azelőtt egész héten nem mondhattunk el. Párás időben nincs igazán értelme magas hyegycsúcsokra menni, mert úgysem lát semmit az ember.
)
Elindultunk a Gilrea Runner 50-es robogóval a Benitses - Korfu - Ipsos - Spartilas - Petalia - Pantokrator útvonalon.
Ipsos után jött a szokásos emelkedő, azaz 200méter után jön egy 180 fokos kanyar és ez ismétlődik nagyon sokszor.
)
Itt még ment fölfelé a robogó kb. 25km/órás sebességgel.
Egy idő után már eléggé magasan voltunk ahhoz, hogy szépen lehessen látni az ipsosi partot és az egész partvonalat korfuig.
Ezen az úton haladva egszercsak éreztem, hogy valami bogár berepült a sisakom alá, és a következő másodpercben már tudtam is hogy ez bizony egy darázs volt.
Úgy állon csípett a szemét, de szerencsére nem vagyok allergiás a darázs és méhcsípésre.
Spartilast elérve az út már nem emelkedett annyira és hamarosan elértük azt a kereszteződést, ahol továbbmentünk Petalia irányába.
Innen beértünk a magas hegyek közé, ahonnan már nem volt annyira látványos a panoráma és a levegő is egyre hidegebbé vált.
Elérve Petaliát megtaláltuk a Pantokratorra vezető utat, amit a térkép földútnak jelez, holott aszfalt borítású.
)
Innen még mindig mérsékeltek voltak az emelkedők és néha szinte fennsíkon éreztük magunkat.
A táj itt már eléggé zord, egyre kevesebb a fa és egyre több a szikla (bazalt).
)
)
Egyszer megálltunk fölvenni még egy adag pólót, plusz én fölvettem az itthonról vitt gyapjú derékmelegítőt.
Az utolsó 500 méteren az út nagy emelkedésbe kezdett. A motor egyre kevésbé bírt minket és - amit idáig soha nem tapasztaltunk - egyszercsak megállt
, bár a motorja ment. :-) Először a feleségem szállt le, de néhány méter után már engem sem vitt tovább. Ott én is leszálltam és járó motorral feltoltam,
illetve kis gázadásokkal felhúzattam a gépet a hegytetőre. Ezen néhányan jót szórakoztak. Később láttam 2 németet ugyanitt, akik alatt majdnem megállt a motor.
Némi gyaloglás után felértünk a csúcsra. Magán a hegytetőn van egy templom, egy kávézó, egy nagy adótorony és egy kisebb mikró átjátszó, nomeg a csodaszép kilátás.
)
Onnan nagyon jól át lehet látni albániába és távcsővel tényleg látszanak a panelházak, amelyek mediterrán környezetben igen furcsán mutatnak.
Képzelem milyen meleg lehet a tizediken nyáron júliusban. Ezzel ellentétben a Pantokratoron a levegő eléggé hideg és fúj a szél, hasonló Kékestetőhöz.
A templomba is be lehet menni, bár oda én nem mentem be.
)
Lefelé Petalia - Lafki útvonalon mentünk és az volt a cél, hogy átmegyünk a holtak falvába Lafkiból. Ez sajnos meghiúsult, mert Lafkiból nem vezet át aszfaltos út Perithiába, csak egy köves. Megkérdeztünk ott helyben egy kedves bácsit az út állapotáról és ő azt mondta hogy : "no aszfalt" :-) Ugyan nekiindultunk robogóval, de 300 méter után megálltunk és visszafordultunk, mert 10%-os emelkedőn köves úton nem lehet robogóval menni és már egy irgalmatlan valagraesés is lógott a levegőben. Ezért visszafordultunk és lementünk Akharave irányában.
Onnan Sidari irányában vágtattunk a szieszta idejében. Ez jó volt, mert senki nem volt az utakon, ráadásul hót széles utak vannak arrafelé. Sidari határát elérve délnek fordultunk abban a reményben, hogy hamarosan elérjük Paleokastritsát, de ez hiú ábránd volt. Ugyanis sok kilométer volt még hátra kanyargós hegyi utakon, ahol a motor nehezen ment fölfelé. Egy kissé megviselte szegényt a Pantokrator. :-)
)
Magunk mögött hagyva sok kilométert, végre elértünk egy kereszteződésbe, ahol ki volt írva : Paleo jobbra. Egyből elkanyarodtunk itt pedig később kellett volna. Miután megint emelkedő következett, majd egy fennsík, kezdtem érezni hogy rossz úton jöttünk. Ugyanis Paleokastritsába el lehet jutni a lenti főúton és Lakones irányában fentről. Mi véletlenül az utóbbi irányba tartottunk, és bár ez a szebb irány, ezáltal hosszabb is. Aznap még akartunk fürödni ezért akartunk az alsó úton menni. Egy ismét félórás motorozás után elértünk Vistonasba, ahol helyi árusoktól vettünk házi bort és házi oliva olajat 3-3eurós áron. Ezen az úton továbbmenve eléggé sok árus található Lakonesig, ezért ha valaki házi cuccokat akar venni , akkor ide jöjjön. (Egyébként a borral most nem jártunk olyan jól mint 6 éve, mert akkor nagyon finomat sikerült venni a mostanival ellentétben.) Lakonesnél gyönyörű panoráma fogadott minket. Van ott egy vendéglő, természetesen onnan legszebb a kilátás ezért bementünk fényképezni.
Lakonesből alászálltunk Paleokastritsába és az egyik öbölnél álltunk meg. Fürödni már nem fürödtünk, mert legalább 6 óra volt. Kis dünnyögés után nekiindultunk Korfu városnak, majd Moraitikának. Hazaérkezvén ránéztem a napi kilométer számlálóra és 150km-t mutatott. :-)
Szabó Mihály (c) 2005
