KERKYRA - KORFU
....KORFU 2005....


Utazási iroda :5-kontinens
Költségek :85.000HUF/fő (350euro) amely tartalmazta a szállást, a repülőjegyet, a reptéri illetékeket, a reptéri transzfert és a biztosításokat.
Szállás jellege :apartman, ellátás nélkül.
Időpont:2005.08.31.-2005.09.07.

2005.08.31. szerda - A kezdet

Felvirradt a nap amit már 6 éve vártunk, de legalábbis azóta, mióta befizettük az utat. Már napokkal az indulás előtt listát készítettünk, hogy mit vigyünk magunkal. Ez alapján még előző nap bepakoltunk így reggel már ezzel nem kellett foglalkozni. Kibumliztunk a reptérre Óbudáról BKV-val. 12:00-kor indult a gép, 10:00-kor volt találkozó a reptéren, ahol megkaptuk a jegyeket. 180 ember várta a jegyosztást különböző utazási irodáktól. Miután megkaptuk, beálltunk a check-in pulthoz ahol leadtuk a szerelést. Utána még rengeteg idő révén felmentünk a gyerekkel a teraszra repülőket nézni. (A fiunk nem jött velünk) Reméltük hogy nem lesz bőgés amiért itthon kell maradnia a nagyszülőkkel egy hétig, lévén 5 éves. Nem volt. Elbúcsúztunk, ő ment a nagypapával a repüléstörténeti parkba (ami Ferihegy-2 mellett van), mi meg indultunk Korfura.

1,5 órás repülés után megkezdtük a leszállást, amiről tudtam hogy a legizgalmasabb rész lesz. Elhagytuk az albán partokat és a szigetet nyugatról kerültük, majd Glifadánál kereszteztük, érinettük Korfu várost, majd egy nagy hurok után leszálltunk déli irányból. Földetéréskor tapsoltak az emberek. :-) Ezen jót röhögtem, azt hittem ez a szokás már kiment a divatból. Nem teljesen értem ezt a szokást, olyan dolog ez, mintha a buszsofőrt is megtapsolnánk ha beállt a megállóba. Megállás után a repülőből kitódult a sok magyar, majd lóhalálában beáramlottak az épületbe. Mi komótosan az utolsók voltunk. Tudtuk hogy egyrészt nélkülünk úgysem indul a transzerbusz Moraitikára, másrészt a csomagokat még csak akkor kezdték kipakolni a repülőgépből. Összefoglalva : nekem az első 5 percben sikerült felvenni a görög ritmust. :-) Magyarországon a pollen allergia kínzott, itt gyorsan el is múlt és egész héten nem is jelentkezett.

A transzferbusszal 45 percnyi út után megérkeztünk Moraitikára. Útközben sok ismerős tájat láttunk és kezdtek visszajönni a 6 évvel ezelőtti emlékek. Lerámoltuk a csomagjainkat a buszról és elsétáltunk a szállásig. Kipakoltunk és elmentünk az idegenvezető által tartott eligazításra, ami "nagyon" érdekfeszítő volt. Utána elnéztünk robogót bérelni. Már hónapokkal az út előtt megálmodtam, hogy idén szeretnék egy nagy robógót bérelni, elkerülve a kényelmetlenségeket. A nagy motor csomagtartójába sokkal több minden befér, széles ülése van, egyszóval kényelmes. Az ilyen járművek azonban nem 50 köbcentisek, hanem legalább 100. Nem tudtam, hogy Görögországban mekkora a köbcenti limit B-s jogosítványnál, ezért megkérdeztem az első kölcsönzőben. Ott azt állították, hogy 150. Volt bennem kis kétség ennek az információnak a hitelességéről, mert Görögország is EU tag, tehát gondolom a jogharmonizáció erre a területre is kihat. Ennél a kölcsönzőnél inkább időt kértünk a gondolkodásra és továbbálltunk. A második kölcsönzőnél sikerült normálisabb feltételeket találni. Itt felvilágosítottak, hogy Görögországban is 50ccm a B-s jogosítvánnyal vezethető robogó, tehát nem több. A biztosítást itt 0 önrésszel adták, ami a legjobb feltétel, ígyhát egy Piaggio NRG-t választottam, ami később rossz ötletnek bizonyult, mert betonkemény ülése volt. A beszerzett - sajnos 50 köbcentis - robogót visszavittem az apartmanhoz és leraktam, majd gyalogszerrel körülnéztünk Moraitikán. Aznap már semmiféle érdemleges dolgot nem csináltunk, csak sétáltunk és ettünk. Elterveztük, hogy másnap bemegyünk Korfuba és megnézzük a régi erődöt. A bevásárlást még megejtettük: szokásos ásványvíz, tej, kenyér, szalámi. Kipróbálás végett vettünk egy üveg kumkuat likőrt és kumkuat befőttet. Mindkettő eléggé émelyítő volt, de mint tudjuk ez igazi helyi termék.

Szabó Mihály (c) 2005